2020. június 12., péntek
Egymás után születnek olyan döntések a világ nagyvárosaiban, amelyek kisebb, vagy nagyobb mértékben a személyautók közlekedését korlátozzák, egyúttal nagyobb teret adnak az alternatív eszközökkel közlekedők számára. Összegyűjtöttük az elmúlt hónapok leggyakoribb nemzetközi megoldásait, amelyekből az is kiderül, hogy Philadelphiában, vagy Torontóban sem gondolkodnak másként, mint mi itt, Budapesten.
Legutóbbi összefoglalónkban a gyalogosokra fókuszáltunk, ezúttal pedig annak néztünk utána a nemzetközi sajtóban, hogy milyen gépjárműforgalmat érintő intézkedéseket vezettek be a világ nagyvárosaiban. Miközben az autó a világ egyik legkedveltebb közlekedési eszköze, addig egyre több példát látni a korlátozásukra, ami önmagában talán ellentmondásosnak tűnik. Viszont ha nem osztjuk fel mereven a közlekedők társadalmát ?autósok? és ?kerékpárosok? táborára, akkor talán könnyebben megérthető az intézkedések hosszú távú, jobbító szándékú célja.
Közép-Európától Amerika nyugati partvidékéig több helyen életbe léptettek autóforgalmat érintő intézkedéseket, amelyeket mértéküktől függően 3 lépcsőfokban fogunk most bemutatni. Fontos, hogy nem hibamentesen működő megoldásokat gyűjtöttünk össze ? ilyenek talán nem is léteznek -, csupán a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésre mutatunk néhány egyszerű, könnyen magvalósítható példát.
A népszerűség átka
Évtizedek óta tudjuk, hogy a légszennyezettség, illetve az egyre zsúfoltabb városi ? de legalábbis belvárosi ? közlekedési hálózat egyik alapvető oka a személyautók számának növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapesten az elmúlt 10 évben 570 ezerről 685 ezerre nőtt a közúti gépjárműállomány. Egyre többször olvashatjuk azt az elkoptatott, ám jogos kijelentést, miszerint a nagyvárosok sűrűn lakott részei lassan belefulladnak a gépjárműforgalomba és az azzal járó további problémákba.
Ugyanakkor őszintének kell lennünk magunkkal szemben: a négykerekű kedvencek száma főképp azért nő, mert az autó kétségtelenül az egyik legkényelmesebb módja az utazásnak. Nagyszerű eszköz, ha egyszerre többen utazunk, ha rendszeresen hosszabb távokat teszünk meg, ha sok csomagot kell szállítanunk, vagy ha például több gyermek van a családban. Ráadásul bizonyos esetekben elkerülhetetlen az autó használata, például ha valakinek naponta több helyszínre kell eljutnia, vagy ha munkahelyi feladatai azt megkövetelik. Az autó egy fantasztikus találmány. Olyannyira fantasztikus, hogy gyors elterjedése egyre több kérdést is felvet.
Nem az autóval van a gond, hanem fontos cél, hogy mindenki olyan közlekedési eszközt használjon, ami valóban szükséges számára. Ne akarjunk a Széll Kálmán térről autóval menni a Petőfi hídhoz, vagy a Nyugati pályaudvarhoz, hiszen erre a távra jobb választás a villamos. Ezért egyre többen, egyre többször fogalmazzák meg azt az álláspontot, hogy a gépjárműforgalom mellett a gyalogos és bringás közlekedési módoknak is megfelelő területet kell biztosítani, lehetőséget adva ezzel a járvány idején fontos távolságtartásra is.
Nézzük azt a bizonyos 3 lépcsőfokot, amit a világ különböző városaiban már megléptek ennek a célnak az elérése érdekében.
Első lépcsőfok: A megengedett maximális sebesség csökkentése
Sok helyen első lépésként az autók számára előírt maximálisan megengedett sebesség csökkentéséről döntöttek. Ezt a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők számának növekedése miatt érezik fontosnak a települések vezetői. A szomszédos Bécsben külön zónákat alakítottak ki, van, ahol az autók maximum 20 km/h-val haladhatnak.
Hasonló döntésre a tengerentúlon is akad példa. Az amerikai Minnesota államban, Sait Paul városvezetése úgy határozott, hogy csökkenti a sebességet a város tulajdonában lévő utcákban, hogy ezzel biztonságosabbá váljon a közlekedés. Sok helyen 30-40 km/h (20-25-mph) a megengedett legnagyobb sebesség.
Második lépcsőfok: Csendes utcák kialakítása
Az általános sebességcsökkentéstől aktívabb beavatkozást jelent az úgynevezett csendes utcák kialakítása. Ezek olyan közterületek, ahol különböző táblákkal, fizikai torlaszokkal is lassítják a forgalmat. Ezeket az útfelületeket az autóval és a biciklivel közlekedők, valamint a gyalogosok közösen használják, a megszokottakhoz képest nagyobb odafigyeléssel.
A csendes utcák célja, hogy nagyobb távolságot tarthassanak egymás között a gyalogosok, a kerekes széket, és a biciklit használók, ezért ők is haladhatnak az úttesten. Az ilyen utcába csak azok az autók hajthatnak be, amelyeknek kifejezetten ezen a terület található az utazási végcéljuk. Akinek nem célállomása a csendes utca, annak más irányt kell választania.
Fő szabályok között szerepel, hogy a járművezetőknek meg kell állniuk, vagy jelentősen le kell lassítaniuk, ha gyalogosokat, vagy kerékpárral közlekedőket látnak az úton. A kanadai fővárosban több mint 50 kilométernyi utat alakítottak át ennek szellemében, emellett az amerikai Oaklandben is gyakorivá vált ez a megoldás.
Harmadik lépcsőfok: Az autók teljes kitiltása
Sokan merész ötletnek nevezték, hogy Budapesten több, májusi és júniusi hétvégén tilos volt autóval behajtani a Pesti alsó rakpartra. A Közraktár utca és a Margit híd közötti szakaszra csak gyalog, vagy kerékpárral lehetett bejutni. Pedig a magyar megoldás nem példa nélküli. Sőt, Budapesttel megegyező, vagy jóval nagyobb lakosságszámú városokban sokkal jobban korlátozták az autóforgalmat.
Az 1,6 millió lakossal rendelkező Philadelphiában a Martin Luther King Drive-ot kb. 7 kilométer hosszan lezárták. A folyókat, parkokat érintő útszakaszokon egyébként is aktív a gyalogos és a kerékpáros forgalom, ezért logikusnak tűnik, hogy kifejezetten ilyen városrészeken korlátozzák az autóforgalmat. Philadelphia lezárt útja kísértetiesen hasonlít a mi rakpartunkhoz, a többsávos nyomvonal közvetlenül a várost átszelő folyó mellett halad, ahol szívesen időznek az emberek.
Amerika legismertebb metropolisában, New Yorkban is jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy nagyobb terület álljon a sétáló és bicikliző lakosság rendelkezésére a koronavírus-járvány idején. De Blasio polgármester több városrészben (Manhattan, Brooklyn, Queens, Bronx) is elrendelte egyes útszakaszok lezárását, ahová autóval nem lehet behajtani. A keresztező útvonalakról érkező gépjárművek bizonyos időpontokban áthaladhattak ezeken az utakon, a parkoló autók is a helyükön maradhattak, a buszjáratok viszont szervizutakon közlekednek. A bővítésnek végül a kedvezőtlen időjárás és a folyamatos rendőri jelenlét biztosítása szabott gátat.
Az 1,4 milliós Calgaryben ? Budapesthez hasonlóan ? csak hétvégén tiltják ki az autókat hat helyszínről, köztük egy többsávos autópályáról is. A kanadaiak ugyanezt a megoldást alkalmazták Torontóban, ahol három fő autópályát is lezártak a hétvégéken.
A radikálisnak tűnő megoldás ragadós: nem csak a milliós lakossággal rendelkező nagyvárosokban, hanem több kisebb településen is alkalmazták az autók teljes kitiltását. Többek között Seattleben, Portlandben, Minneapolisban (USA), és Vancouverben (Kanada) is.
Autósok helyett autóval közlekedők
Hogy milyen végkövetkeztetést szabad levonni ebből az egészből? Természetesen nem azt, hogy minden esetben az autók kitiltása a megoldás. Azt viszont be kell látnunk, hogy a koronavírus-járvány ismét rákényszerített minket arra, hogy kicsit újragondoljuk a városi közlekedés egészét.
Ebben a gondolkodásban viszont hátrányt jelenthet a cikk elején említett táborszemlélet. Ezért nem kell semmi mást tennünk, csupán észrevennünk, hogy a városokban nem biciklisek, nem tömegközlekedők és nem autósok élnek. Hanem állampolgárok, akik néha autóval utaznak, néha buszra szállnak, olykor pedig biciklire pattannak. Ha így gondolkodunk, az talán mindenkit közelebb visz az ideális megoldáshoz.
Véleményed van a cikkben olvasott témáról? Akkor kérjük, keresd fel a BKK Facebook-oldalát és oszd meg velünk gondolataidat egy komment formájában! Mi nagyon kíváncsiak vagyunk rá.